Ahogy a sorozat első részében olvashattátok, az én pici lányom idén szeptemberben kezdte el az ovit. Azóta rengeteg minden történt velünk! Előre lelövöm a “poént”: a rémisztő cím ellenére, nagyon gördülékenyen ment minden! ☺️
Lassan másfél hónap betegségmentes ovis napok után jelentem, életben vagyunk, és túl lehet élni a beszoktatási időszakot, sőt! De mi kell hozzá? Én úgy veszem észre igazából, hogy semmi extra, de azért van néhány dolog, amit úgy figyeltem meg, hogy biztosan pozitív irányba mozdították el ezt az érzékeny időszakot. Ezek a következőek:
Az óvónéni házhoz jön
Tudom, nem mindenhol szokás, és nagyon nehéz megvalósítani azt, hogy egy óvónéni végigjárja az összes csoportba járó gyerkőc otthonát, de nálunk töretlen sikert aratott az, hogy megjelent az eddig csak mítoszokban körülírt “ovisnéni”. Beszélgetett, játszott Grétával, készített neki egy igazi papír tulipánt (mert ez a jele), és megmutatta neki miféle jó dolgokat fognak együtt csinálni a következő napokban.
Onnantól kezdve,hogy az óvónéni becsukta maga mögött az ajtót, a kislányom számolta a perceket, hogy mikor mehet már arra a szuper helyre, ahol ilyen nagyon kedvesen várják és olyan sok izgalmas dolgot csinálhat. Ebből kiindulva arra jutottam, hogy elég jó dolog találkozni azokkal a személyekkel, akik majd részt vesznek a gyermek beszoktatásában – akár egy nyílt nap, vagy bármilyen erre rendelkezésre álló esemény során. Ha van erre lehetőség, mindenképp éljetek vele.
Ismerős a terep?
Hogyan jártok suliba, oviba? Nálunk már gyerekkoromban is nagyon fontos volt, hogy a közvetlen környezetünket nagyon-nagyon alaposan ismerjük. Így hát még a nyár folyamán, amikor már tudtuk, melyik oviba kezdjük majd szeptemberben, sokszor sétáltuk végig az útvonalat. Akár gyalog, motorral, futóbiciklivel. Nagy sikerélményt ad a picinek, hogy nem egy teljesen szokatlan úton érkezik valahova, hanem már pontosan tudja, hogy mi a cél.
Ezt a kérdést felejtsd el!
Pontosan emlékszem, mennyire nem szerettem, ha a szüleim minden egyes nap megkérdezték: “Na mi volt az oviban?” – ilyen kérdésre nem sokszor volt kedvem válaszolni, és mivel ez valóban nyomot hagyott bennem, ez egy olyan dolog, amit megfogadtam, hogy a saját gyerekeimnél máshogy fogok csinálni. Így sem én, sem az apukája nem kezdjük el faggatni a nap részleteiről amíg ő maga nem mond akár egy rövid információt amire el lehet kezdeni fűzni az érdeklődő kérdéseket.
Ha meg nem hozza szóba az ovit hazafelé, csak mellékesen meg szoktam kérdezni, hogy történt-e ma valami vicces, volt e valami olyan amit még sosem látott, vagy készítettek-e olyasmit, amiről én még tuti nem hallottam, mert akkor nagyon szívesen meghallgatnám mi volt az a szuper érdekes dolog.
Ezek eddig beváltak – végül mindig megkapom azokat az infó-morzsákat amiből le tudom szűrni, hogy jól érezte-e magát. Eddig úgy tűnik igen.
Ez a Te beszokásod is
Vagy inkább megszokásod, hogy a – most már nem is annyira – kisbabádnak van olyan része az életének, amire nem látsz rá, és nem tudod kontrollálni. Igen, nekem ez volt a legnehezebb, és szerintem elég hosszú útnak az elején vagyunk még csak. ☺️
Sokat olvastam arról, hogyan történhet ez a beszokási folyamat a legeslegjobban, és mi lenne a leghatékonyabb út. De mint a gyereknevelés során oly sokszor beigazolódott, az egyetlen és legfontosabb dolog az, hogy Te rendben legyél a helyzettel. Ha ez így van, a gyereked is érezni fogja, hogy nincs semmi oka arra, hogy bizonytalanul, vagy egyedül érezze magát. Én teljesen megbízom a pedagógusokban és a dajkákban akik nap mint nap vigyáznak Grétára.
Természetesen minden csoportban vannak feszültségek, de jó látni és hallani, hogy nyitottan, konstruktívan ,na meg mindig a gyerekek érdekeit szem előtt tartva igyekeznek a problémát megoldani. Örülök neki, hogy minden nap elmesélik mi volt az aznap délelőtt, vagy délután legmeghatározóbb játéka, eseménye, így egy picit én is részese lehetek a kislányom óvodai mindennapjainak és beilleszkedésének.
Akárhogy is mennek az első napok, akár sírva, vagy nagyon jól, az a fő, hogy bízzatok magatokban, egymásban és főleg abban, hogy ezt is együtt csináljátok akkor is, ha épp nem vagytok közvetlenül egymás mellett. ❤️
Bölcsibe, oviba keresel benti puhatalpú cipőt gyerkőcödnek? Ez a poszt Neked íródott!